Az elzászi barangolások után Svájc felé vezetett az utunk. 1,5 napunk volt az országban, ami igencsak kevés, így csak felületes benyomásokat tudtunk szerezni Svájcról. Szóval ide még vissza kell térni!
Zürich
Zürich Svájc legnagyobb városa kb. 400.000 lakossal, hivatalos nyelve a német. A fontosabb látnivalók egy nap alatt bejárhatóak gyalogosan, és a város nem bővelkedik építészeti remekművekkel. De nagyon hangulatos a Zürichi-tó és az abból eredő folyó, amely átszeli a várost!
Szállást nehéz jó áron találni, egy átlagos helyen az éjszaka 30-50.000 forintba kerül (persze olcsóbban is ki lehet hozni, de az arányosan a minőség csökkenésével fog járni). Mi az érkezés napján foglaltunk szállást, sikerült kifogni egy szobát 4 km-re a belvárostól egész jó áron, cserébe a szobában ázott kutya szag volt és a körülöttünk levő összes szobából minden áthallatszódott.
De leginkább a parkolással szívtuk meg: a szálláshelyen a parkolás nagyon drága volt (a szállás árának a fele lett volna egy napra), így az utcán parkoltunk, ahol 2 órára vehetsz parkoló jegyet, utána el kell hagynod az adott parkolóhelyet (elég, ha a mellette levő helyre állsz át, de ott is csak 2 órát lehetsz – ezt konkrétan a közteres kollégától tudtuk meg, aki éppen az egyik autóst büntette meg mellettünk). Így történt az, hogy bár délután 5-re a szálláson voltunk, de egyszerűen nem tudtunk bemenni a belvárosba, mert 7-kor át kellett állni másik parkolóhelyre. Nonszensz.
Svájc drága. Ezzel azért nem mondtam újat, az élelmiszerek a tapasztalatom alapján nagyjából kétszer-háromszor annyiba kerülnek, mint Magyarországon. De ami igazán drága, az a kávézó/étterem. Életem legdrágább capuccino-ját ittam egy teljesen átlagos beülős reggelizős helyen 😀 Na de a csoki…az isteni 🙂 Kézműves csokit kóstoltunk/vettünk, és az eszméletlen finom volt. Ha Svájcba mész, feltétlenül kóstold meg a csokit! Sok csokit!
Zürich legszebb pontja a Grossmünster templom egyik tornya, ahonnan belátni az egész várost, a mögötte tornyosuló hegyeket és a Zürichi tavat is.
Boden-tó (Bodeni-tó)
Svájc és Németország határán fekszik a Boden-tó (bár a köznyelvben inkább Bodeni-tóként szokták emlegetni). Ez közép-Európa harmadik legnagyobb tava a Balaton és a Genfi tó után.
Stein am Rhein
Nagyon hangulatos kis város, gyönyörű középkori épületek vannak az óvárosi részben. Szerencsére a második világháború sem okozott benne túl nagy károkat, pedig 1945-ben bombatalálat érte a várost. Az óvárosban az épületeken a mai napig láthatóak a freskók, amiktől az utazó úgy érezheti magát, mintha időutazással a középkorba repült volna. A folyóparton ücsörögve pedig igazi békére lelhet az ember, miközben a napsugarak szelíden simogatják az arcát.
Ez a rövid kis ízelítő éppen hogy bepillantást enged Svájcba – és az ország legnagyobb értéke azonban a természet. Svácj északi részét egy hosszú hétvége alatt fel lehet fedezni – érdemes ellátogatni Bernbe is, ha belefér az időbe.
